A húsvéti locsolkodás eredete

Manapság egyre kevesebb helyen figyelhetünk fel arra a népszokásra, miszerint húsvét hétfő a férfiak útra indultak, hogy az ismerős hölgyeket kölnivízzel, vagy sima vízzel meglocsolják. Persze, ez talán annak a következménye is, hogy a legtöbb lány ki nem állhatja a különféle pacsuli illatokat, mellyel elárasszák.

HÚSVÉT 2020 – NAPTÁR ÉS MUNKASZÜNETI NAPOK

Viszont azt el kell mondanunk, hogy a mai locsolásoknak közük se nincs ahhoz, melyet a nagyanyáinknak kellett elviselniük. Ez a régi népszokás egész Magyarország területén ismert. Az eredete pedig messzi korok világába vezet vissza bennünket. Abba az időbe, amikor még az őseink hittek a víz megújító, illetve megtisztító erejében.

A locsolkodás egyházi magyarázatú is lehet, amely igen közel áll a kereszteléshez. Másrészt pedig ahhoz a legendához is köthető, amikor Jézus a feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. Illetve a Jézus sírját őrző katonák szintén vízzel öntötték le a feltámadást hirdető asszonyokat. A mai húsvét hétfői locsolkodás a legények körében úgy zajlik, hogy vízzel vagy kölnivel, rövid versike kíséretében meglocsolják a lányokat.

Melyért cserébe valamilyen kis adományt várnak. Régen a leányok hímes tojással ajándékozták meg a locsolókat. Ma már a tojás mellé általában csoki, cukor és már nyalánkságok is társulnak. Annak ellenére, hogy a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodás mégis inkább csak Közép-Európában terjedt el. A húsvéthétfőt régen vízbevető, vízbehányó elnevezésen volt ismert. Ez az elnevezés pedig a locsolkodás szokására utalt. Egyes helyeken a legények bandákba verődtek, lovas kocsikkal, énekelve és zenével érkeztek a lányokhoz, majd a kúthoz hurcolták őket és egy egész vödör hideg vízzel lelocsolták őket.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?