Minden egyes pillanatban van valami, amit egy személy vagy állat megpróbál elérni – egy cél –, és van egy ok, amiért ezt teszi – a cél kontextusa. Az Affect Management Framework (AMF) elmélete szerint ezek a kontextusba helyezett célok folyamatosan változnak az agyban, miközben a világról és a testről érkező érzékszervi információk – látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás, valamint a belső szervekből és az izmokból érkező jelek –, továbbá olyan szemantikai tényezők, mint a jelentőség, a bizonyosság és a cselekvési képesség, mind-mind befolyásolják ezt a folyamatot.
Mivel az érzelmeink a céljainkhoz kötődnek, az, hogy milyen kontextusba helyezett célokat tűzünk ki, és hogyan, illetve mikor döntünk úgy, hogy követjük vagy feladjuk azokat hasonló helyzetekben, különböző érzelemkezelési stratégiákként írható le. Ebben a cikkben az exterocepció – vagyis a látás és hallás – érzelmi oldalát szeretném részletesebben bemutatni az AMF keretrendszerén belül.
A szemantikai és belső érzékelésből származó érzelmi források mellett úgy tűnik, hogy az agy exteroceptív folyamatai is hozzájárulnak bizonyos mértékű érzelmi töltethez. Ez az érzelmi forrás nyújtja a legerősebb bizonyítékot az úgynevezett Error Dynamics elméletek számára, amelyek szerint az érzelem azt tükrözi, hogy az agy előrejelző folyamatai mennyire sikeresen minimalizálják az előrejelzési hibákat.
Az észlelési folyékonyság hatása az érzelmekre
Ennek bizonyítékát számos kutatás szolgáltatja, többek között Reber, Winkielman és Schwarz 1998-as tanulmánysorozata, amelyben azt találták, hogy a résztvevők jobban kedvelték azokat az ingereket, amelyeket tudattalanul gyorsabban felismertek. Számos más tanulmány is megerősítette és kiterjesztette ezeket az eredményeket, alátámasztva az észlelési folyékonyság érzelmekre gyakorolt hatását, és bár ez nagyrészt a tudatos észlelés alatt működik, érdekes pszichológiai hatásokhoz vezethet.
Például az illuzórikus igazság effektus, amikor a hamis információk ismételt hallgatása növeli az azokba vetett hitet, szintén az észlelési folyékonyság érzelmi hatásának tulajdonítható. Más szóval, a nagyobb észlelési folyékonyság tudat alatt pozitívabb érzelmeket generál, amelyeket aztán az ember öntudatlanul a kijelentésbe vetett erősebb hitként értelmez. Ez az észlelési folyékonyság és a bizonyosság érzésének összekeveredése rávilágít arra, hogy az érzelem közös értékelő valutaként működik az elme számos különböző folyamata között, beleértve az exterocepciót is.
Érdekes módon ez az illuzórikus igazság effektus akkor is fennáll, amikor az emberek rendelkeznek a hamis állítások cáfolatához szükséges tudással. A közelmúltban végzett kutatások azt is kimutatták, hogy az exterocepció érzelmi természete túlmutat az észlelési folyékonyságon. Például Topolinski és munkatársai 2015-ös kísérleteikben azt vizsgálták, hogy a résztvevők érzelmi arcreakciói szorosan követték a korai vizuális feldolgozási szakaszok sikerét vagy kudarcát, amikor lehetetlen alakzatokat mutattak nekik.
Az érzékszervi túlterhelés
Az exteroceptív érzékek érzelmi hatásának végső formája az érzékszervi túlterhelés, amikor az ember elárasztva érzi magát az érzékszervi ingerektől. Ez gyakoribb élmény az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar esetében, de a megfelelő környezetben bárki megtapasztalhatja, például harci helyzetekben vagy intenzív osztályokon.
Amikor érzékszervi túlterhelés lép fel, a kapcsolódó negatív érzelmi állapot jelezheti, hogy az exteroceptív feldolgozás a kapacitásának határán működik, és ösztönözheti a környezet megváltoztatását a rendszer terhelésének csökkentése érdekében. Az AMF szempontjából ezek a tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy az exteroceptív észlelés fontos szerepet játszik az agy kontextusba helyezett céljainak folyamatos frissítésében.
A külvilág pontos észlelése ugyanis egy általános célt képvisel, amely szinte mindig jelen van és más célokban is részt vesz. Ez a magyarázat összhangban van azokkal a megállapításokkal, amelyek szerint az agy a külvilágot közvetlenül a cselekvési lehetőségek szempontjából reprezentálja, ami tovább erősíti az érzékelés és az érzelem közötti szoros kapcsolatot.
© Drawing by Adam Haynes-LaMotte
Forrás: PsychologyToday.com ↗̱
