A Föld óceánjainak mélysége még ma is jórészt feltáratlan, ám az apró, önállóan működő robotbóják új fejezetet nyitnak a tengerek kutatásában. Egy, a Csendes-óceán északi részén dolgozó robot eszköz olyan adatokat gyűjtött, amelyek eddig rejtett kémiai folyamatokra mutattak rá a mélytengeri, alacsony oxigéntartalmú zónákban. A kutatók számára ez különösen értékes, hiszen ezek a régiók hagyományosan nehezen vizsgálhatók.
A bója három éven keresztül rögzített részletes információkat az oxigénminimum-zónák állapotáról, és ezzel alapjaiban kérdőjelezte meg azt a korábbi feltételezést, hogy ezek a területek statikusak és kémiailag egyszerűek. A folyamatos mérések azt mutatták, hogy az organikus és szervetlen anyagok kölcsönhatása jóval összetettebb, mint korábban gondolták. A felfedezés a tengerbiológusok számára új, eddig ismeretlen összefüggéseket tárt fel.
A kutatás eredményeit egy amerikai tudóscsoport publikálta egy rangos tudományos folyóiratban, kiemelve, hogy az óceán rejtett kémiai folyamatai kulcsfontosságúak lehetnek a bolygó egészének egészségét tekintve. A tanulmány vezetői szerint az új adatok hosszú távon segíthetnek jobban nyomon követni az óceáni ökoszisztémák változását és alkalmazkodását.
A robotbóják globális hálózata
Az elmúlt évtized során tudósok egy nemzetközi csoportja hatalmas autonóm bójahálózatot telepített a Csendes-óceán északi térségébe. Ezek az eszközök több mint kétezer méter mélységig merülnek alá, majd rendszeres időközönként a felszínre emelkedve továbbítják a méréseket. A projekt célja az óceán egészségi állapotának minél teljesebb megértése.
A bóják által rögzített adatok hőmérséklettől a sótartalmon át az oxigénszintig sokféle paramétert tartalmaznak, és egyedülálló módon mutatják be a tengerek változását évszakokon és éveken át. A rendszeres mintavételek eredményeként mára százezernyi adatpont áll rendelkezésre, amelyek segítenek feltérképezni az éghajlatváltozás hatásait is. A folyamatos megfigyelés lehetővé teszi olyan területek vizsgálatát, amelyek korábban csak alkalmi hajóexpedíciók során voltak elérhetők.
A kutatók számára ez különösen fontos, mivel az oxigénszegény zónák nitrogénforgalma alapvetően meghatározza az óceán termelékenységét és közvetve a szénciklust is. A nitrogénhiány következményei a globális klímára is hatással lehetnek, ezért minden új adat segít finomítani a tudományos előrejelzéseket. A bójahálózat így nemcsak a tudományos ismereteket gazdagítja, hanem a jövő klímájának megértését is támogatja.
A mélyben zajló folyamatok feltárása
A bójákban található speciális UV-szenzorok képesek érzékelni az apró fényelnyelési különbségeket, amelyekből a kutatók következtethetnek bizonyos vegyületek, például nitritek jelenlétére. Ez a technológia új lehetőséget teremtett arra, hogy a nitrogénciklus részfolyamatait korábban nem látott felbontásban vizsgálják. A mérések a mikrobiális aktivitás és az oxigénhiány kapcsolatát is jobban megvilágították.
A kutatócsoport egyik tagja korábban statisztikai elemzésekkel bizonyította, hogy a szenzorok a megszokottnál jóval több információ feltárására képesek. Ezek az eredmények inspirálták a mostani vizsgálatot is, amely bebizonyította, hogy az automatizált mérés kiválóan alkalmas a nehezen hozzáférhető területek folyamatos monitorozására. A technológia így sokkal több, mint egy új mérési módszer: lehetőség a mélytengeri folyamatok átfogó megértésére.
A kapott adatok azt mutatják, hogy az alacsony oxigénszintű területek valójában rendkívül dinamikusak, és gyors változásokon mennek keresztül. A mikroorganizmusok aktivitása jelentős szerepet játszik a nitrogénkörforgás alakításában, és ez a felismerés fontos lépés a globális ökoszisztémák működésének pontosabb modellezésében. A kutatók szerint a természet még a legszélsőségesebb környezetekben is képes meglepetéseket tartogatni.
© Angela Klemmedson/GO-BGC
Forrás: Gizmodo.com ↗̱
