Egy csapat egyetemi hallgató a világűr történetének egy különleges fejezetére bukkant, amikor felfedezte a valaha vizsgált legtisztább csillagot. A SDSS J0715-7334 jelű objektum a Napunknál mindössze 0,005%-nyi fémtartalommal rendelkezik, ami több mint kétszeresen alacsonyabb érték, mint az előző rekorderé. A csillag a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) adatbázisában bukkant fel, és körülbelül 80 000 fényévre található a Földtől.
A csillagászati diákok a Chicagói Egyetemen végeztek kutatást, amikor a rendkívül alacsony fémtartalomra figyeltek fel. A csillagok fémtartalma, vagyis a hidrogénen és héliumon kívüli elemek mennyisége, kulcsfontosságú információt nyújt az Univerzum korai szakaszáról. Minél kevesebb fém található egy csillagban, annál ősebbnek tekinthető, hiszen az Univerzum kezdetén csak a legkönnyebb elemek léteztek.
A felfedezés nem csupán a rekordérték miatt jelentős, hanem a csillag eredetének megállapítása miatt is. A részletes elemzés kimutatta, hogy ez az ősi objektum nem a Tejútrendszerünkben született, hanem a Nagy Magellán-felhőben, majd vándorolt át hozzánk több milliárd évvel ezelőtt. Ez az „ősi bevándorló” egyedi ablakot nyit a korai Univerzum körülményeire.
Az Univerzum első csillagainak nyomában
A Nagy Bumm után az Univerzum forró, zavaros részecskelégből állt. Ahogy az anyag tágult és lehűlt, semleges hidrogéngázzá alakult. A sűrűbb régiók gravitációja idővel legyőzte a tágulást, és az anyag összeomlott, megteremtve az első csillaggenerációt. Ezek a csillagok kizárólag tiszta hidrogénből és héliumból álltak, forrón égtek és fiatalon pusztultak el.
Azonban rövid életük során is létrehozták az első nehezebb elemeket a magfúzió során, amelyeket szupernóva-robbanásaik szétszórtak a kozmoszban. Ebből az anyagból születtek a következő generációs csillagok, amelyek már szélesebb elemkészlettel rendelkeztek, mint őseik. A csillagokban, szupernóvákban és sűrű csillagok ütközéseiben keletkeznek az összes nehezebb elem, amit a csillagászok fémeknek neveznek.
Egy olyan csillag megtalálása, amely rendkívül kevés fémet tartalmaz, egyértelműen valami különlegesre utal. A Chicagói Egyetem professzora, Alex Ji hangsúlyozta, hogy a nagy adatprojektek, mint az SDSS, lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy közvetlenül részt vegyenek e fontos felfedezésekben. A csapat elemzése során a csillagban számos elem mennyiségét mérték, és mindegyik rendkívül alacsony értéket mutatott.
Mit jelent ez a felfedezés a jövő számára
A SDSS J0715-7334 felfedezése messze túlmutat egy egyszerű rekordön. Ez a csillag egy élő ősmaradvány, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy közvetlenül tanulmányozzák az Univerzum első csillagainak anyagát. A Nagy Magellán-felhőből származó eredetének megállapítása új perspektívát nyújt a galaxisok korai fejlődéséről és kölcsönhatásairól.
A hallgatók, köztük Ha Do, aki részt vett a felfedezésben, hangsúlyozták, hogy a csillag összes elemre vonatkozó mennyisége rendkívül alacsony. Ez a „tisztaság” azt jelenti, hogy a csillag anyaga nagyon közel áll ahhoz a primordiális állapothoz, amely a Nagy Bumm után kialakult. Olyan, mintha egy időgépen utaznánk vissza több milliárd évvel, hogy megvizsgáljuk a csillagok ősanyagát.
A kutatás eredményeit a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban tették közzé. A felfedezés nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is betekintést nyújt, mert ösztönözheti a hasonló, rendkívül fogyatékos csillagok további keresését. Minden ilyen objektum egy új darabka a képbe, amely segít feltárni, hogyan alakult ki a ma ismert, összetett kémiai szerkezetű Univerzumunk.

© Vedant Chandra / SDSS Collaboration / ESA / Gaia / A. Moitinho, A. F. Silva, M. Barros, C. Barata, University of Lisbon / H. Savietto, Fork Research.
Forrás: Sci.news↗̱

