Csak nem egészen egy év telt el azóta, hogy az 3I/ATLAS intersztelláris üstökös először felkeltette a figyelmet, mint a Naprendszeren túl érkező harmadik ismert objektum.
Tartalomjegyzék
Akkoriban a tudósok még csak sejteni tudták, honnan érkezett, de most először sikerült a farkából kiinduló töltött részecskéket is tanulmányozni.
Az elemzések alapján az 3I/ATLAS nitrogénben gazdagabb, mint a tipikus Naprendszerbeli üstökösök, ami izgalmas nyom arra, hogyan keletkezhetett ez a különleges objektum.
Nitrogén gazdag anyagok nyomai és a hideg keletkezés nyomai
A kutatók szerint a nitrogénben gazdag összetétel arra utal, hogy az üstökös rendkívül hideg környezetben alakult, távol a saját csillagától.
A kutatók a Kanári-szigeteken található William Herschel Távcsövet használták WEAVE nevű eszközzel, amely száloptikai hálózattal végzett spektroszkópiát. A spektroszkópia a beérkező fényt felbontja, és különböző elemek jeleit mutatja meg spektrumaikban.
Más csillagászok már mértek 3I/ATLAS-nál spektroszkópiával, de eddig jellemzően a coma-t vizsgálták. A WEAVE 2023-as bekapcsolása óta 2025 végére pedig észlelt nitrogént, szén-dioxidot és szén-monoxidot is a furcsa üstökös farkában.
Az ionok vizsgálata a farokban és a keletkezés nyomai
Az ionok mennyiségi arányainak összevetése alapján következtetni lehet arra, hol keletkezhetett az üstökös; például a nitrogénhez viszonyított CO arányának jellegzetessége más keletkezési zónát sejtethet.
Ferellec csoportja megállapította, hogy 3I/ATLAS-nak sokkal magasabb nitrogén–szén-dioxid és nitrogén–szén-monoxid aránya van, mint a Naprendszerben megfigyelt legtöbb üstökösé.
Ezek alapján úgy vélik, 3I/ATLAS valahol hidegebb helyen keletkezett, akár -240 °C-nél is alacsonyabb hőmérsékleten. Ha egy távoli csillagrendszerben született, akkor a születési zónája a csillag külső, fénytől távolabbi része lehetett.
Más szóval, 3I/ATLAS valószínűleg olyan környezetben keletkezett, ahol a csillag fénye kevéssé érte.
Ez az objektum ritka lehetőséget ad arra, hogy olyan anyagot tanulmányozzunk, amely egy teljesen más csillagrendszerben keletkezett. Ezt a megállapítást pedig tovább erősíti, hogy minden ilyen objektum közelebb vihet bennünket ahhoz, hogyan formálódnak a bolygók más csillagok körül.
A keletkezés helyének következményei és a publikáció
Ferellec és kollégái szerint ez az objektum ritka esélyt ad arra, hogy megértsük, miként alakultak a bolygók más csillagok körül és milyen feltételek között jöhet létre ilyen idegen anyag.
A kutatók ezen eredményeket szeptember 7-én tették közzé a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society nevű folyóiratban.
Ez a fajta kutatás segít megérteni, hogyan formálódnak a bolygók más csillagok körül, és mit jelent ez a mi saját Naprendszerünk megértéséhez is.
© NASA, ESA, David Jewitt (UCLA); Image Processing: Joseph DePasquale (STScI)
Forrás: Space.com
