Az algériai Szahara homokja 2011-ben egy olyan meteoritra bukkant, amely alapjaiban írja át a Marsról alkotott elképzeléseinket. A Northwest Africa 7034 névre keresztelt, becenevén Fekete Szépségként emlegetett kőzetdarab a vörös bolygó többi meteoritjától merőben eltérő összetételével hívta fel magára a kutatók figyelmét. A legújabb vizsgálatok szerint a lelet kora megközelíti az 1 milliárd évet, ami viszonylag fiatalnak számít a Mars történetében, mégis olyan ősi kéregdarabokat tartalmaz, amelyek egészen a bolygó gyermekkorába repítenek vissza.
A Fekete Szépség nem csupán egy újabb marsi üzenet a világűrből, hanem egyedülálló geológiai időgép. A benne található cirkonkristályok vizsgálata feltárta, hogy a kőzet törmelékei között akár 4,4 milliárd éves ásványok is megbújnak, vagyis szinte közvetlenül a bolygó keletkezése utáni időkből származnak. Ez azért döntő jelentőségű, mert a Földön hasonló korú kőzeteket a lemeztektonika és az erózió szinte teljesen megsemmisített, így a meteorit egyfajta ablakot nyit egy olyan múltba, amely saját bolygónkon már nem tanulmányozható.
A vörös bolygóról származó, mintegy kétszáz ismert meteorit közül a NWA 7034 az első, amely a marsi kéreg bazaltos breccsájának bizonyult. Ez a vulkáni törmelékekből összecementálódott, sötét színű anyag éles kontrasztot alkot a korábban begyűjtött, főként szilíciumban gazdagabb achondritokkal. A kőzet részletes kémiai elemzése pontosan tükrözi a NASA roverjei által a Mars felszínén mért talajösszetételt, ami kétséget kizáróan igazolja a származási helyét.
A marsi kéreg eddig ismeretlen arca
A Fekete Szépség legmeglepőbb tulajdonsága a rendkívül magas víztartalom, amely a meteorit tömegének tízszeresét is eléri a többi marsi lelethez képest. Ez arra utal, hogy a kőzet keletkezésekor a felszín közelében jelentős mennyiségű víz lehetett jelen, ami folyékony halmazállapotban alakította a kőzet ásványos összetételét. A Lockheed Martin és a NASA közös kutatásai kimutatták, hogy a víz nem a földi szennyeződésből származik, hanem a marsi mállási folyamatok lenyomata.
A meteorit belsejében található ásványi szemcsék olyan oxidációs állapotokat rögzítenek, amelyek a Mars felszínén zajló, több százmillió éven át tartó kémiai átalakulásokról tanúskodnak. A magnetit és hematit jelenléte azt sejteti, hogy a kőzet egykor meleg, nedves környezetben formálódhatott, ahol a vulkáni gőzök és a víz kölcsönhatása rendkívül összetett kémiai reakciókat indított el. Ezek a reakciók élesen elkülönítik a Fekete Szépséget a bolygó mélyebb, köpenyeredetű meteoritjaitól.
A kutatók számára különösen izgalmas, hogy a breccsa törmelékanyaga legalább öt különböző kőzettípust ötvöz, ami azt jelenti, hogy a Mars kérge egy helyen is rendkívül változatos összetételű lehetett. Ez a felfedezés alátámasztja azt az elméletet, miszerint a bolygó geológiai fejlődése sokkal dinamikusabb volt, mint azt korábban feltételezték, és a felszín alatti fluidumok hosszú ideig aktívan formálták a kéreg anyagát.
Mit üzen a Fekete Szépség a múltból
Az 1 milliárd éves becsapódási kor azt valószínűsíti, hogy a meteorit egy olyan marsi becsapódás során szakadt ki a bolygóból, amely átírhatja az ismert kronológiát. A nemesgázok izotópvizsgálatai megerősítették, hogy a kőzet nem a Mars palástjából, hanem annak megszilárdult kérgéből lövellt ki, egy hatalmas ütközés következtében. Ez magyarázatot ad arra is, miért őrzött meg olyan sok másodlagos ásványt és vizet, ami a mélyből származó magmás kőzetekből hiányzik.
A Fekete Szépség azért is egyedülálló, mert segít értelmezni a Mars globális mágneses anomáliáit. A benne megőrződött, mágneses ásványok arról árulkodnak, hogy a bolygó egykor erős mágneses mezővel rendelkezett, amely a belső dinamó működésének köszönhetően feltehetően még a 4 milliárd évvel ezelőtti időszakban is aktív volt. Ez a felfedezés döntő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Mars valaha egy földi típusú, élet számára is alkalmasabb planéta lehetett.
A tudományos közösség most azon dolgozik, hogy a meteorit titkait minél részletesebben feltárja, mielőtt a Marsra visszahozandó minták a következő évtizedben megérkeznének. A Fekete Szépség nem pusztán egy kozmikus kuriózum, hanem az égitestek fejlődéstörténetének kulcsfontosságú dokumentuma. Miközben a vörös bolygó felszínét továbbra is robotok kutatják, ez az algériai sivatagban pihenő kődarab lehet az a híd, amely összeköti a múlt rejtélyeit a jövő emberes Mars-küldetéseivel.
© NASA/JPL-Caltech
Forrás: Space.com
