Csillagászok felfedezték a valaha mért legmesszebb detektált gyors rádiókitörést FRB formájában. Ezek a rendkívül rövid, néhány milliszekundumos események hatalmas energiát szabadítanak fel, miközben titokzatos és gyors jelenségek maradnak, ezért a tudósok célja a folyamatok megértése. A FRB-k azonban nem csak az adott villanás megértésére adnak lehetőséget, hanem a kozmikus evolúció mélyebb részleteinek feltárására is alkalmat teremtenek.
A legújabb megfigyelés során a FRB 20240304B-t a MeerKAT rádióteleszkóppal észlelték először Dél-Afrikában. Ezt követően a James Webb Space Telescope segítségével visszavezetve a jel nyomát a gazdaszervezethez vezették, amely körülbelül 11 milliárd fényév távolságban található. Így kiderült, hogy ez a kitörés akkor érkezett a Földre, amikor az univerzum mindössze hárommilliárd éves volt.
Ez a felfedezés nem csupán a legnagyobb távolságú FRB rekordját állítja fel, hanem sokkal messzebbre nyúlik, mint az eddigi legtávolabbi példány. A korábbi rekorderhez viszonyítva több mint megduplázza a távolságot, ami új ablakot nyit a korai univerzumba tett kilátások felé.
A rekordot döntő kozmikus üzenet
A FRB-k jelét az útja során milliárdok fényévre haladva több galaxis gázán és portján, valamint az úgynevezett intergalaktikus ködön keresztül terelik. A kutatók ezt a jelenség lassulását mérve juthatnak el ahhoz, milyen mennyiségű anyag veszi körül a galaxisokat, és így az anyageloszlásról képet alkothatnak.
Karakteres jellegük miatt a FRB-k kozmikus „őskori fosszíliákhoz” hasonlíthatók, és részletes információkat adhatnak a csillagképződés módjáról, a galaxisok anyagáramlásáról és a táguló világegyetem történetéről.
A kísérletekben megfigyelt galaxist a kutatók egy fiatal, alacsony fémtartalommal jellemzett, rendkívül aktív csillagképző szakaszban lévő galaxisnak írták le. Ezek a jellemzők nézőpontot adnak a FRB-k születésének körülményeihez, és megerősítik, hogy egyes kipattanások a fiatalabb csillagpopulációkból származhatnak.
A magnetár elmélet és a gazdaszervezet
A magnetár elmélet az FRB-k mögötti leggyakoribb jelöltként kerül elő, az olyan neutroncsillagok, amelyek rendkívül erős mágneses mezőket hordoznak. Ezek a rendkívül erős objektumok lehetnek a gyors rádiókitörések létrejöttének fő mozgatói, és többféle keletkezési út létezhet, köztük a már létező neutroncsillagok ütközése és fiatalabb, aktív csillagképződési zónák.
A megfigyelt gazdaszervezet látszólag támogatja ezt a magnetár-központú elképzelést: a galaxis fiatal, gyorsan fejlődő és csillagburst periódusában van, ahol a magas csillagképződés fokozza a magnetárok keletkezésének esélyét. Így a FRB-k és a magnetárok közötti kapcsolat nemcsak egy jelenség, hanem a galaxisok evoluciójának részét képezheti.
Az irányultság feltárása további vizsgálatokat igényel, de a megfigyelések azt sugallják, hogy a fiatalabb csillagpopulációk környezetében a magnetár-keletkezés valószínűbb lehet. Ez a megfigyelés új fényt vet a FRB-k és a galaxisok közötti kapcsolatra, és segít megérteni, hogyan formálódnak a fiatal korszakban a galaxisok csillagpopulációi a korai univerzumban.
© Robert Lea (created with Canva)
Forrás: Space.com
