A világegyetem tele van elektromágneses jelekkel: egyesek rendkívül nagy energiájúak, mások, például a rádióhullámok, általában ártalmatlanok. Sok kozmikus rádióforrás természetét már jól ismerik a csillagászok, de akadnak olyan jelenségek is, amelyek magyarázata még nem tisztázott.
Tartalomjegyzék
Ezek közé tartoznak a hosszú periódusú rádiótranziensek, vagyis az LPT-k. Rádióimpulzusaik néhány percenként, esetenként többóránként ismétlődnek, így jóval lassabbak a pulzárok rendkívül gyors jeleinél. Eddig csak nagyjából tizenöt ilyen objektumot találtak, és a kutatók még nem tudják pontosan, mi kelti a sugárzásukat.
Az egyik újonnan azonosított rendszer különösen figyelemre méltó: egy fehér törpe mellett nem vörös törpe, hanem a Naphoz hasonló csillag kering. A GPM J071507−114153 jelű kettős rendszer rádiójelei arra is utalnak, hogy egyes ilyen objektumok a jövőben akár szupernóva-robbanás előzményei lehetnek.
Szokatlan csillagpáros a rádiójelek mögött
Az LPT-k eredetére több elképzelés is született. Lehetséges magyarázatként felmerültek a rendkívül erős mágneses terű, lassan forgó magnetárok, valamint olyan különleges, egyelőre csak elméletben létező objektumok is, mint a furcsa anyagból álló törpecsillagok.
Néhány LPT-ről már kiderült, hogy kettős rendszer része, amelyben egy fehér törpe egy fősorozati csillaggal kering együtt. Az eddig azonosított kísérőcsillagok vörös törpék voltak. A most felfedezett rendszer azonban az első olyan ismert példa, amelyben a fehér törpe társa egy G típusú, a Naphoz hasonló csillag.
A rendszert az ausztráliai Murchison Widefield Array rádiótávcsővel végzett égboltfelmérés során találták meg, majd a dél-afrikai MeerKAT segítségével pontosították a helyét. Az optikai spektrumot a hawaii Keck I teleszkóppal vizsgálták, és az adatok alapján a kísérőcsillag valóban G típusú. Ez azt is megmutatja, hogy az LPT-k kialakulásához nem kizárólag fehér törpe és vörös törpe párosa szükséges.
Rendszeres impulzusok és csillagkitörések
A Murchison Widefield Array összesen 214 különálló impulzust észlelt, míg a MeerKAT 33 jel alapján határozta meg a forrás pontos helyét. A két műszer 26 impulzust egyaránt rögzített. A rádiójelek 7,9 percenként ismétlődnek, ami nagy valószínűséggel a fehér törpe forgási idejéhez kapcsolódik.
Az impulzusok tulajdonságai, köztük a polarizációjuk, egy hosszabb, nagyjából 1,3 napos ciklus szerint is változnak. A kutatók ezt a kettős rendszer keringési idejének tulajdonítják. A jelek elég tiszták voltak ahhoz, hogy a fehér törpe mozgását is követni lehessen, így megállapíthatták: a rádiósugárzás a fehér törpe közeléből, esetleg közvetlenül annak környezetéből származik.
A megfigyelések egy másik jelenséget is feltártak. Amikor a fehér törpe a Nap-szerű csillag mögött haladt el, a rádiójelek változásából egy erős mágneses terű plazmahurok jelenlétére következtettek. Az ilyen csillagkitöréshez hasonló képződményeket napkitörésekből is ismerjük; a mostani észlelés azt mutatja, hogy rádióhullámokkal egy több mint ötezer fényévre lévő csillag felszínének aktivitása is vizsgálható.
A kettős rendszer kialakulása és lehetséges sorsa
A csillagpár jelenlegi állapota feltehetően egy korábbi fejlődési szakasz eredménye. A nagyobb tömegű csillag idővel elhagyhatta a fősorozatot, óriássá tágulhatott, majd anyagot adhatott át társának. Ez a folyamat közös gázburkot hozhatott létre a két csillag körül.
A közös burokból való kiszabadulás során a rendszer pályája jelentősen összezsugorodhatott. A nagyobb csillag külső rétegei leváltak, a visszamaradó csillagmag pedig fehér törpévé fejlődött. Így jöhetett létre a ma megfigyelhető, szoros kettős rendszer, amelyben a fehér törpe és Nap-szerű társa továbbra is egymás körül kering.
Az ilyen rendszerek egy része idővel Ia típusú szupernóva elődjévé válhat. Ha a fehér törpe anyagot von el társától, tömege növekedhet, és megfelelő körülmények között robbanás következhet be. Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint a kísérőcsillag is fehér törpévé alakul, majd a két csillag összeolvad. A jövő nagy érzékenységű rádiótávcsövei, köztük a Square Kilometre Array, segíthetnek az ilyen rendszerek felkutatásában és a szupernóvák lehetséges előzményeinek azonosításában.

© : Natasha Hurley-Walker
Forrás: Universetoday.com

