A csillagok élete végéhez érve gravitációs összeomlásnak vetik alá magukat, és elhagyják külső rétegeiket. A nagyobb tömegű csillagok fekete lyukba süllyednek, míg a kisebbek neutroncsillag vagy fehér törpe maradványt hagynak maguk mögött. A kilöködött gáz és por felhőként összeáll, amelyet a fehér törpe sugárzása világít meg. Hosszú ideig azonban a kutatók azon töprengenek, hogy a gáz és a por leülepedéséből új bolygógenerációk is kialakulhatnak egy új akkréciós korongban.
Tartalomjegyzék
A Warwicki Egyetem kutatóinak vezetésével a Hubble űrtávcső adatarchívumát átvizsgáló csoport olyan csillagrendszert azonosított, amelyben egy olyan bolygó rejtőzhet, amely a kiűzött anyagból születhetett. A rendszer neve HS 0209+0832, egy fehér törpe, amelynek sugara körülbelül 1%-a a Napéhoz viszonyítva, tömege pedig mintegy 60%-os. Ha ezt megerősítik, ez lesz az első olyan bolygó, amelyet második generációs bolygóként igazolnak.
A nemzetközi kutatócsoport tagjai között szerepeltek a Warwick Centre for Exoplanets and Habitability, az Instituto de Astrofísica de Canarias, a Racah Institute of Physics, a Institut für Theoretische Physik und Astrophysik, a Wisconsin Egyetem, a MIT, a LASS, a CfA és a STScI.
Második generációs bolygó nyomában HS 0209+0832 rendszerében
A kutatóközösség eredményeiről szóló tanulmány október 5-én jelent meg a Nature Astronomy folyóiratban, és részletezi a megfigyeléseket és a lehetséges értelmezést a második generációs bolygóval kapcsolatban.
A bolygórendszerek általában a csillag keletkezése után rövid időn belül kialakulnak, a maradék gázból és porból álló körül keringő korongban. Így keletkeztek a Naprendszer első generációs bolygói, köztük a Föld is.
Amikor Hubble 1999-ben először figyelte HS 0209+0832-t, mintegy száz olyan azonosíthatatlan kémiai jelzést észleltek, amelyeket addig nem lehetett értelmezni. A frissített kémiai adatbázissal a kutatók újra átvizsgálták az adatokat, és a niobiumot találták meg, amely sok jelben egyezést mutatott a feljegyzettekkel.
Niobium mint a második generációs bolygó nyomjelzője
A Hubble-adatok elemzéséhez egy frissített kémiai adatbázist használtak, és a niobium mennyisége sok jelben megegyezést mutatott. Williams szerint ez a felfedezés azt jelzi, hogy a fehér törpe rendszerben egy olyan bolygó is kialakulhatott, amely a kilökött anyagból származik.
Az állítás szerint a niobium jelenléte különleges, mert ritkán találkozunk ilyen elemekkel a mi bolygórendszerünkben, és ezek az anyagok a haldokló csillagok belső folyamataiban képződnek. A kimutatott mennyiség azt sugallja, hogy egy olyan tömény bolygó létezhet, amely a kilökött anyagból származik.
Bár a niobium jelen van a Naprendszerben és kereskedelmi termékekben is, eddig fehér törpékben nem észlelték, hogy jelen lenne. A Hubble által kimutatott mennyiség alapján pedig úgy tűnik, hogy egy masszív bolygó gazdag lehet ebben a nehezebb elemben, amely a haldokló csillag kilökött anyagából származik.
A megfigyelések megerősítése és a különböző adatok összevetése
A kutatócsapat úgy véli, hogy a kilökött anyag egy része gázóriásként egyesült, míg más része régebbi időpontban szétoszlott.
A tanulmány társszerzője, Nicholas Stone szerint a niobium nyomai ritka és különlegesek, mert ezek a jelzők a haldokló csillagok környezetében keletkeznek, nem pedig a tölcsért formáló aktív magú csillagoknál.
A rendelkezésre álló adatok alapján a jelölt bolygó Jupiter-szerű gázóriás lehet, és keringési távolsága a fehér törpéhez viszonyítva körülbelül 6 millió kilométerre tehető, ami jóval közelebb van a törpéhez, mint a Merkúr a Napjához.
A jövőbeli kutatások és a második generációs bolygók kilátásai
Mivel HS 0209+0832 viszonylag fiatal, a bolygó még mindig rendkívül forró, és a környezeti sugárzás erősen hat rá, ami atmoszféráját gyorsan befolyásolhatja.
A kutatók szerint a bolygó anyaga idővel visszakerülhet a környező anyagba, miközben a bolygó körül keringő anyag egy része a csillag felé sodródik és oda kerül.
Ha a második generációs bolygó valóban létezik, valószínűleg megőrizné stabil keringését, és a fehér törpe fokozatos lehűlésével hosszú időn át a lakható zónában maradhat.
© : NASA/ESA/Leah Hustak (STScI)
Forrás: Universetoday.com
