A Nap rejtett üzenetét hallgatták le a kutatók
Bár a távoli kozmoszról egyre többet tudunk meg, a hozzánk legközelebb álló csillag, a Nap még mindig rengeteg titkot rejt. A csillagászok számára komoly kihívást jelent a Nap közvetlen vizsgálata, hiszen hatalmas mérete és extrém hőmérséklete lehetetlenné teszi a közeli megközelítést. Ezért kénytelenek más módszerekhez folyamodni, például a csillag belsejéből érkező, eddig rejtett hanghullámok elemzéséhez.
Amikor a kutatók negyven évnyi helioszeizmikus adatot – a Nap belsejében terjedő hullámok információit – gyűjtöttek össze, egy eddig ismeretlen mintázatra bukkantak. Kiderült, hogy a napfoltok és a mágneses aktivitás egy sekély rétegben, közvetlenül a felszín alatt csoportosul. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a belső „bioritmus” olyan változásokat jelez a napaktivitásban, amelyeket a hagyományos módszerekkel nem lehetett észlelni.
„Felfedeztük, hogy a belső naprezgések és a felszíni aktivitás kapcsolata az elmúlt ciklusok során megváltozott” – nyilatkozta Sarbani Basu, a tanulmány társszerzője és a Yale Egyetem csillagásza. Hozzátette, hogy ez a tendencia nem magyarázható egyszerűen a gyengébb mágneses mezőkkel.
Változó ciklusok a felszín alatt
A kutatás szerint az előző két napciklus jelentősen eltért a korábbiaktól. A 24-es ciklus, amely 2008-tól 2019-ig tartott, érezhetően gyengébb volt a megszokottnál. A jelenlegi, 25-ös ciklust pedig a szakértők kezdetben „átlag alattinak” jósolták, ám a napfoltok száma és a rádióaktivitás messze felülmúlta a várakozásokat.
Ezek az előrejelzések hagyományosan a Nap felszínén megfigyelhető napfoltok és mágneses mezők elemzésén alapulnak. A NASA szakemberei szerint bár ezek a módszerek viszonylag pontos becsléseket tesznek lehetővé a napaktivitásról, csupán közvetett mérések, amelyek nem adnak teljes képet a felszín alatt zajló, mérhetetlen folyamatokról.
A helioszeizmikus adatok, különösen a p-módusú rezgések – olyan hanghullámok, amelyek frekvenciája a naptevékenység hatására változik – elemzése azonban feltárta ezt a hiányzó mintázatot. A kutatók a 22-től 25-ig terjedő ciklusok (1987 és 2025 között) rezgéseit ábrázolták, és azokat frekvenciasávokba csoportosították.
A Nap belső órája és a jövő
Ennek eredményeként a csapat fokozatos változást fedezett fel a felszín alatti aktivitásban, amely több cikluson átível. Ez összességében arra utal, hogy a Nap hosszú távú átalakuláson megy keresztül a mélyében. Ezek a jelek különösen erősek voltak a 25-ös ciklusban, amelyet a hagyományos felszíni mutatók tévesen gyengébbnek jósoltak.
Az eredmények a „mágneses aktivitás tárolásának szerkezeti átrendeződésére” utalnak a felszín alatt – mondta Basu. A változások a Nap felszíne alatt mintegy 1000 kilométeres mélységig terjednek. Bill Chaplin, a tanulmány vezető szerzője szerint a Napnak saját „aktív bioritmusa” van, amely a mágneses aktivitás hullámzását idézi elő, és ez alakítja a téridőjárást.
A kutatók szerint azonban még mindig „fel kell tárniuk”, hogy ez pontosan mit is jelent. A közeljövőben a 25-ös ciklus hátralévő részében – amely várhatóan 2030 körül ér véget – továbbra is figyelik a Napot. Ha ez a belső mintázat a 26-os ciklusban is folytatódik, az segíthet a csillagászoknak jobban megérteni, hogy mit is jelentenek ezek a rejtélyes jelek.
© NASA/SDO
Forrás: Gizmodo.com ↗̱
