Az univerzum legfényesebb és legerőteljesebb kozmikus eseményei közé tartozó gamma-kitörések általában hatalmas csillagok pusztulásához köthetők. Most azonban a kutatók egy olyan jelenséget azonosítottak, amely minden eddigi várakozásukat felülmúlta: egy apró, alig észrevehető galaxisból érkezett óriási energiakitörést. A NASA Chandra röntgentávcsöve és a Hubble Űrteleszkóp által még 2023-ban rögzített jel egy rövid gamma-kitörés volt, amelyről később kiderült, hogy két neutroncsillag összeolvadásából származik.
A tudósok számára az egyik legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a robbanás forrásául szolgáló galaxis rendkívül halvány, sőt olyan kisméretű, hogy a földi távcsövek korábban egyszerűen nem vették észre. A részletes elemzés, amelyet nemrégiben publikáltak egy tudományos folyóiratban, rámutatott: a jelenség azt is megmagyarázhatja, hogy néhány gamma-kitörés miért látszik úgy, mintha semmilyen galaxis sem lenne a közelükben. A kitörések annyira fényesek, hogy elnyomják a mögöttük rejtőző, pici galaxisokat.
A kutatók számára a GRB 230906A jelű esemény valódi fordulópontnak bizonyult. A pontos röntgenpozíció elemzése lehetővé tette, hogy azonosítsák a halvány gazdagalaxist, és ezzel új megközelítést kínáltak a hasonló, „gazdátlan” kitörések vizsgálatához. A felfedezés arra utal, hogy sok eddig rejtélyes, magányosnak hitt gamma-kitörés valójában kisebb, alig észrevehető galaxisokhoz köthető.
A rejtőzködő galaxisok nyomában
A további elemzések során a csillagászok egy hatalmas, a Tejútrendszer szélességénél is sokszor nagyobb gázáramot is felfedeztek a galaxis közelében. Ez az úgynevezett árapály-csóvaként ismert képződmény valószínűleg galaxisütközések során jött létre, amikor gravitációs húzóerők kitéptek anyagot az érintett rendszerekből. A kutatók szerint a gamma-kitörés pontosan ebben az anyagáramban helyezkedett el.
Ez arra utal, hogy a robbanás valójában egy apró törpegalaxisban következett be, amely az árapály-csóva anyagából formálódott. Ha ez igaz, az olyan új mechanizmusra világít rá, amelyben galaxisütközések közvetve hozzájárulhatnak a neutroncsillag-párok létrejöttéhez, majd összeolvadásához. A kozmikus folyamatok láncolata így egy teljesen új képet rajzolhat a galaxisok fejlődéséről.
A felfedezés másik jelentősége, hogy választ adhat arra, miért fordulnak elő a nehéz elemek – például a vas, az arany vagy az urán – a galaxisok peremvidékein is. A neutroncsillagok összeütközésekor keletkező hatalmas energiakitörések képesek szétteríteni ezeket az elemeket a galaxis külső régióiban. Ez azt jelenti, hogy a jövőben születő csillagok már ezekből a szétszórt nehéz elemekből épülhetnek fel.
Teremtés pusztulásból
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a neutroncsillagok összeolvadása kulcsszerepet játszik az univerzum legnehezebb elemeinek létrejöttében. Ezek a rendkívül sűrű objektumok a szupernóva-robbanások után maradnak vissza, amikor egy nagy tömegű csillag magja összeroskad. Ha két ilyen csillag spirálisan egymás felé közeledve összeolvad, elképesztő mennyiségű energia szabadul fel, amit rövid gamma-kitörésként észlelhetünk.
Ilyenkor a robbanás során keletkező anyag nagy része szétszóródik, és hosszú idő alatt beépülhet új csillagokba, bolygókba, vagy akár élőlényekbe is. A kutatók arra is emlékeztetnek: az emberi szervezetben található vas például több tízezer réges-régi csillag halálából származik. Ezek az elemek milliárd évekkel ezelőtt kerültek a galaxisunkba, és végül a Föld anyagába is beépültek.
A szakértők szerint mindez a jövőben ismét megismétlődhet. A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis ugyanis néhány milliárd éven belül össze fog olvadni, és a folyamat során új árapály-csóvák, új csillagok és új nehéz elemek keletkezhetnek. A most megfigyelt esemény tehát nem csupán múltbeli kozmikus történeteket tár fel, hanem egy lehetséges, távoli jövőnkre is rávilágít.
Forrás: Gizmodo.com ↗̱
© Maria Cristina Fortuna/NASA/Chandra X-ray Center
