A New Horizons űrszonda továbbra is kiváló tudományos adatokat gyűjt a Kuiper-övön át vezető útján, és nemrégiben felébredett hibernált állapotából, jó egészségben kommunikál a Földdel. A küldetés két kibővített missziós periódust kapott 2016-ban és 2023-ban, így nemcsak a Kuiper Belt objektumait vizsgálja, hanem a Naphoz kapcsolódó helioszféra jelenségeit is figyeli. A műszerek adatai lehetővé teszik a Nap befolyásának mérését a Naprendszer külső feléig, egészen a helioszférába tarvitt eseményekig. A költségvetési megszorítások azonban aggasztó jeleket mutatnak, mert egy fontos része a helioszférai kutatásnak a NASA büdzséje miatt a késő őszre leállhat.
Tartalomjegyzék
A küldetés az ellenszélben is folytatja adatgyűjtését, és a kutatók úgy vélik, hogy az összegyűjtött adatok kulcsfontosságúak a helioszféra és a belső Naprendszer kapcsolatrendszerének megértéséhez. A PEPSSI és a SWAP nevű műszerek a legújabb generációjú, amelyeket a Voyagerekhez képest is fejlett eszközöknek tartanak, és ezek nélkülözhetetlenek a heliophysics kutatásokhoz. A New Horizons vezető kutatója szerint ezek az eszközök biztosítják azt a folyamatos data-vonalat az űrben, amely összeköti a Földet a Nap külső zónáival, és lehetővé teszik a jövőbeni Helenoszfé közeledés detektálását.
Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre elegendő forrás a helioszféra adatait gyűjtő műszerek üzemeltetésére, és a visszakeresésre sem. A költségvetési hiányok miatt az adatok folyamatos visszakeresése és a rendszeres üzemeltetés finanszírozása is nehézkessé vált, így a fejlesztések és a folyamatos megfigyelések súlyos veszélybe kerülhetnek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy egyre több adatsor kerül archiválásra a fedélzeti tárolókban, és a Földre történő átvitel fokozatosan lelassulhat, ha nem oldják meg a pénzügyi forrásokat.
Források hiánya akadályozhatja a helioszféra adatok gyűjtését
A New Horizons második kibővített missziója során a helioszférai tudomány ugyanolyan prioritást élvez a bolygókutatás mellett, és ez azt jelenti, hogy a küldetés egyszerre figyeli a Kuiper-öv objektumait és a Nap által keltett szél és energikus részecskék jelenségeit a Naprendszer egészében. Az adatok folyamatos gyűjtése még akkor is zajlik, amikor a szonda hibernált állapotban van, az adatokat a földre szinkronizált időben küldi vissza. A felhalmozódó adathalmaz egyre nagyobb, és ahogy a szonda távolodik a Földtől, az adatok átvitelének ideje is nő. A bolygókutatás eddig megkapta a maga adatait, és a heliophysics is részesülhetett belőle, de sajnos 2024-es pénzügyi év óta a heliophysics program nem tudta finanszírozni az eszközök üzemeltetését és az adatok visszajuttatását évente 2 millió dollárral.
A küldetés összköltségvetése továbbra is megmarad a 2027-es költségvetésben, de a projektvezetők szerint az elmúlt években nem volt elegendő pénz a teljes üzemeltetés ellátására. Ennek következtében a misszió irányítási költségeit sem lehetett minden évben finanszírozni, ezért távolléti és hibernált üzemmódokat vezettek be a költségek csökkentése érdekében. A heliophysics program előzőleg 2 millió dollár/év szintű támogatást kapott, amely megszűnt, ami a fedélzeti adatrögzítés és a külső adatok visszajuttatásának visszashátralékához vezetett.
Az eddigi visszafogások következménye, hogy a helioszféra adatait szolgáló két műszer üzemeltetése egyre inkább veszélybe került, és októbertől kezdődően felfüggeszthetik a mérési tevékenységeket mindaddig, amíg nem találnak forrást a szükséges fedezetre. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem egy politikai belső vitáról szól, hanem pusztán költségvetési korlátokról, amelyek a program személyzetének fenntartását és az adatrögzítést érintik.
Ez nem politikai kérdés csupán pénzhiány
A büdzsék közötti harcról szóló beszélgetés helyett a szakértők egyértelmű álláspontja szerint a probléma a pénzhiányból fakad. A csapat tagjai úgy vélik, hogy a helioszféra megfigyelése kivételes értéket képvisel, és ennek előmozdítása a NASA élvonalbeli feladata. A szülő probléma az, hogy más mérőműszerek a Földön és az L1 ponton dolgoznak a napenergia és a űr-időjárás mérésén, és ezek finanszírozása is szűk keresztmetszetet okoz a NASA költségvetésében.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy jelenleg nincs más megfigyelő eszköz a külső helioszférára, amely pótolhatná a New Horizons adatait, és az adatok visszajuttatása egyre nagyobb késésben van. A kutatók szerint a környezet megértése érdekében a napenergia-szél vizsgálata a bolygóközi térben kiemelt fontosságú, ezért a költségek megoldása nélkülözhetetlen a küldetés jövője szempontjából.
A csapat például kiemeli, hogy a heliophysics adatai kiemelten fontosak nemzetközi szinten is, hiszen minden csillagnak megvan a maga mágneses tere és asztroszférája. Ezek a mérések segítenek megérteni, hogyan hat a helioszféra kölcsönhatása a csillagok környezetére és a bolygók habitabiliságára, így a kutatások összekötik a heliophysicset az astrophysicával is.
A New Horizons jövője
A szakértők szerint a New Horizons maga kiváló állapotban van, elegendő üzemanyaggal és energiával rendelkezik arra, hogy a 2050-es évek elejéig haladjon előre és továbbra is információkat gyűjtsön a helioszféráról, majd az intersztelláris tér felé induljon. A kutatók úgy várják, hogy a terminációs sokk és a heliosheath részletesebb megismerése a SWAP és a PEPSSI mérőeszközökkel történik majd meg leginkább, ezzel felülmúlva a Voyager-szondák adatait is.
Az adatok részletezése és értelmezése azonban csak akkor valósulhat meg, ha a pénzügyi helyzet stabilizálódik és biztosított marad a folyamatos adatrögzítés és visszajuttatás folyamata. A kutatók szerint ez a misszió egyedülálló lehetőséget ad a Naprendszer peremének megértésére, és a költségvetési döntéshozók: a felelős vezetők feladata ennek a tudományos portfóliónak a védelme.
A helioszférai tudomány finanszírozásának támogatása
A téma egyik legnagyobb támogatója James Green, a heliophysics közösség kiemelkedő alakja, aki szerint az adatok megérik a 2 millió dolláros éves költséget, és a NASA-nak nyilván kell reagálnia a közösség véleményére. Green szerint a döntés meghozatalában fontos a közösség hangja, mert az ilyen adatok túlmutatnak saját Naprendszerünkön, és a csillagok magnetizmusának megértése révén jobban felmérhetjük más csillagok habitabiliságát is.
Green egy nyilvános petíciót terjesztett be a NASA-nak, hogy oktassa a döntéshozókat a New Horizons helioszferikus adataira való továbbmenetel fontosságáról, és már több száz aláírást gyűjtött. A közönség számára is nyitott a kezdeményezés, és az érdeklődők a Change.org oldalon csatlakozhatnak a támogatói listához. A petíció célja, hogy megmutassa: a közösség és a szakértők egyhangúan úgy látják, hogy érdemes a költségvetést a mérési program folytatására biztosítani.
A projekt fontos információs pontja, hogy a New Horizons a Pluto irányába és a Kuiper-öv felé halad, és a NASA űrkutatási programja egyedülálló lehetőséget kínál a küldetés részletes vizsgálatára. A szakemberek szerint ezek az információk nem csak saját Naprendszerünkre vonatkoznak, hanem a galaktikus környezetben is értelmezést adnak a mágneses mezők és a bolygók viselkedésének megértéséhez.
Emellett az interaktív Q&A videók keretében további magyarázat található arról, hogy hány szupernóva történt és milyen hatással lehet ez a Naprendszerre és a bolygók fejlődésére. Az ilyen tartalmak segítik a közönséget abban, hogy jobban megértsék a helioszféra-tudomány és az asztrofizika összefüggéseit.
Carolyn Collins Petersen, a cikk szerzője hosszú ideje követte a gyakorló űrkutatást és a csillagászati kutatásokat, valamint több könyvet írt az égen látható jelenségekről és a csillagászat különböző területeiről. Ő az Loсh Ness Productions vezetője, és elkötelezett a közérthető, hiteles űrtudományi tartalmak előállításában.
© : NASA/Johns Hopkins APL/Southwest Research Institute
Forrás: Universetoday.com
