A Vega C rakéta sikeresen pályára állította az európai-kínai SMILE űridőjárás-műholdat

A Vega C rakéta sikeresen pályára állította az európai-kínai SMILE űridőjárás-műholdat
© ESA/Avio

Európai-kínai űridőjárás-műholdat állított pályára a Vega C rakéta

Hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban sikeresen elindult az európai-kínai együttműködésben készült SMILE űridőjárás-kutató műhold. A Vega C hordozórakéta a Francia Guyanában található európai űrrepülőtérről, Kourouból startolt, és a tervek szerint mintegy 707 kilométeres magasságban, körpályára állította a tudományos eszközt. A startra helyi idő szerint május 19-én, kora reggel került sor, a háromfokozatú rakéta pedig nagyjából 56 perccel a felszállás után sikeresen leválasztotta a műholdat.

A SMILE, amely a Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer rövidítése, négy tudományos műszerével azt vizsgálja majd, hogyan hat a Földre a Napból folyamatosan áramló töltött részecskékből álló napszél. A küldetés célja, hogy jelentősen hozzájáruljon a napviharok, a geomágneses viharok és általában az űridőjárás jelenségeinek jobb megértéséhez. Az Európai Űrügynökség szakemberei szerint a műhold által gyűjtött adatok forradalmasíthatják az űridőjárás előrejelzését.

A kínai Tudományos Akadémia biztosítja a műhold platformját, irányítja a fedélzeti rendszereket, és három tudományos műszert is szállít: az Ultraibolya Kamerát, a Könnyűion-analizátort és a Magnetométert. Az Európai Űrügynökség a hasznos teher modulját, a lágyröntgen-kamerát, a hordozórakétát, valamint az összeszerelési és tesztelési szolgáltatásokat biztosította. Az együttműködés kiterjed a műhold pályán történő üzemeltetésére is, ami példaértékű nemzetközi összefogást mutat.

A műhold útja a tudományos munka megkezdéséig

A SMILE-nak még nem kezdődhet el azonnal a tudományos munkája. Az elkövetkező 25 napban összesen 11 hajtóműgyújtást hajt végre, hogy elérje végső, erősen elliptikus pályáját. Ez a pálya az Északi-sark felett 121 ezer kilométerre, míg a Déli-sark felett mindössze 5 ezer kilométerre viszi majd a műholdat, lehetővé téve a Föld mágneses terének és a napszél kölcsönhatásának részletes tanulmányozását.

A pályára állást követően a misszió csapata alapos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon a SMILE és műszereinek tökéletes működéséről. A tervek szerint körülbelül három hónappal a start után érkeznek meg az első röntgen- és ultraibolya felvételek, amelyekkel végre megkezdődhet a valódi tudományos munka. A küldetés tervezett élettartama három év, amely alatt folyamatosan figyelheti a Föld űrbéli környezetét.

A 35 méter magas Vega C rakéta, amelyet az ESA fejlesztett, 2022 júliusában debütált, és ez volt a hetedik repülése, amelyből hat sikeresen zárult. A mostani start volt az első, amelyet az olasz Avio cég irányított, a korábbiakat a francia Arianespace végezte. A rakéta megbízhatósága és a sikeres pályára állítás újabb fontos mérföldkő az európai űripar számára.

Nemzetközi összefogás az űridőjárás kutatásáért

A SMILE küldetés kiváló példája a nemzetközi tudományos együttműködésnek, amelyben Európa és Kína egyesítette erőforrásait és szakértelmét. A közös projekt nemcsak a tudományos eredmények szempontjából fontos, hanem a két űrügynökség közötti kapcsolatok erősítésében is jelentős szerepet játszik. A misszió során szerzett tapasztalatok a jövőbeni közös űrprojektek alapjául szolgálhatnak.

A műhold által gyűjtött adatok segítenek majd megérteni, hogyan befolyásolják a napkitörések a Föld mágneses terét, és hogyan vezetnek geomágneses viharokhoz. Ezek a viharok komoly károkat okozhatnak a műholdakban, az áramhálózatokban és a kommunikációs rendszerekben, ezért előrejelzésük kiemelt fontosságú. A SMILE által szolgáltatott információk hozzájárulhatnak a hatékonyabb védekezési stratégiák kidolgozásához.

A sikeres start és a műhold pályára állása új fejezetet nyit az űridőjárás-kutatásban. A következő hónapokban a tudósok izgatottan várják az első felvételeket és mérési adatokat, amelyek forradalmasíthatják a Nap-Föld kapcsolatról alkotott ismereteinket. A SMILE misszió hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük technológiai infrastruktúránkat az űrbéli környezet kihívásaival szemben.


© ESA/Avio

Forrás: Space.com ↗̱

A Lanterns új előzetese megerősíti a DCU legvitatottabb Zöld Lámpás elméletét

A Lámpások új előzetese megerősíti a DCU legvitatottabb Zöld Lámpás elméletét

A NASA MAVEN váratlan légköri jelenséget fedezett fel a Marson

A NASA MAVEN űrszonda váratlan légköri jelenséget fedezett fel a Marson