A NASA új, idegen élet után kutató űrtávcsöve, a Lakható Világok Obszervatóriuma (HWO) a tervek szerint szervizelhető lesz a világűrben, és gamma-sugár detektorokkal is fel lesz szerelve. Emlékszik még arra, amikor a NASA űrrepülőgépeinek asztronautái a Hubble űrtávcsövön dolgoztak a világűrben? Nos, ezúttal valószínűleg robotok végzik majd ezt a munkát, de a NASA azt tervezi, hogy a HWO szervizelhető lesz, ami azt jelenti, hogy ki kell találniuk, hogyan dolgozzanak, javítsanak és tartsanak karban egy obszervatóriumot, amely körülbelül 1,5 millió kilométerre fog működni a Földtől.
Shawn Domagal-Goldman, a NASA asztrofizikai részlegének igazgatója a Space.com-nak nyilatkozva elmondta, hogy a HWO-nak bizonyos mértékig szervizelhetőnek kell lennie. Ez a kijelentés a Pasadena városában megrendezett Amerikai Csillagászati Társaság 248. találkozóján hangzott el, ahol a szakemberek a jövőbeli űrmissziók kihívásairól és lehetőségeiről egyeztettek.
A Hubble egy különleges eset volt. Mivel az űrtávcső nagyjából egy időben született a NASA űrrepülőgép-programjával, és a távcsövet alacsony Föld körüli pályára tervezték, természetes volt, hogy asztronauták menjenek ki az obszervatórium összeszerelésére, javítására és karbantartására. John Grunsfeld, egykori NASA asztronauta és egykori NASA vezető tudós elmondta, hogy már a kezdetektől úgy döntöttek, hogy az avionika moduláris lesz, hogy az asztronauták ki tudják venni a számítógépet és újat tudjanak behelyezni, vagy ki tudják cserélni a giroszkópokat.
A Hubble-tól a HWO-ig
A Lakható Világok Obszervatóriuma a NASA következő nagy űrtávcsöve. Azonban ami megkülönbözteti a korábbi űrtávcsövektől, mint a Hubble vagy a James Webb Űrtávcső, az a célja: sziklás, Föld-szerű bolygók keresése és tanulmányozása, amelyek Nap-szerű csillagok körül keringenek. Más szóval, olyan bolygók felfedezése, amelyek életet hordozhatnak. A küldetés nem csak idegen élet után kutat, hanem ezeket a lakható bolygókat és légkörüket is vizsgálja, bővítve ezzel a más világokról alkotott ismereteinket, miközben számos csillagászati célra is használható lesz.
A HWO azonban nem lesz olyan közel hozzánk, mint a Hubble. Ehelyett az L2 pont, vagyis a Nap-Föld Lagrange-pont 2 közelében fog elhelyezkedni, ami egy olyan pont a világűrben, ahol a Nap és a Föld gravitációs vonzása egyesül, hogy az objektumokat a Földdel azonos keringési periódusban tartsa. Ez a pozíció, amely a JWST-nek is otthont ad, lehetővé teszi az űrtávcsövek számára, hogy szinkronban maradjanak a Földdel, megkönnyítve a kommunikációt. Ugyanakkor az asztronauták számára szinte lehetetlenné teszi a missziót a mai technológiával.
Míg a JWST-t anélkül küldték erre a távoli pontra, hogy a távcső szervizelését tervezték volna, addig a HWO-nak Domagal-Goldman szerint „szükségszerűen” szervizelhetőnek kell lennie. Az obszervatórium karbantartása magában foglalhat műszercseréket, rendszeres karbantartást vagy szükség szerinti javításokat, de akár az obszervatórium összeszerelését is. Ha a távcső túl nagy ahhoz, hogy teljesen összeszerelve indítsák el, akkor a világűrben kell összeszerelni.
A tudomány a hajtóerő
A HWO élettartamának meghosszabbításán túl az is fontos, hogy a távcső szervizelhető legyen, mert ez lehetővé teszi a tudományos képességek olyan mértékű bővítését, amit ma még el sem tudunk képzelni. Ha megnézzük a Hubble történetét, láthatjuk, hogy a műszereit idővel újabb, jobb verziókra cserélték, ami nemcsak a távcső működését tette lehetővé, hanem azt is, hogy a távcső a változó technológiákkal együtt fejlődjön. A Hubble giroszkópjaitól kezdve a 2009-ben beépített Széles látómezőjű Kamera 3-ig a távcső számos technológiai fejlesztésben részesült.
A HWO még fejlesztésének korai szakaszában jár, és a tervek szerint a 2040-es években indul. A NASA azonban már most lerakja az alapokat ehhez a küldetéshez a következő nagy projektjével, a Nancy Grace Roman Űrtávcsővel. Ez a küldetés magában hordoz egy technológiai demonstrációt, a Roman Koronagráf Műszert. Ez a műszer lényegében egy „exobolygó kamera”, amely eltakarja a távoli csillagok fényét, hogy közvetlenül láthassa a körülöttük keringő bolygókat.
A HWO szervizelhetővé tételével a NASA lehetővé teszi a jövőbeli technológiák használatát anélkül, hogy teljesen új űrtávcsöveket kellene indítania. Ez egy költséghatékony módszer, amely lehetővé teheti olyan jövőbeli technológiák telepítését is, amelyeknek egyébként nem lenne helyük a világűrben. Grunsfeld szerint elképzelhető, hogy 20-25 év múlva már olyan robusztus űripari szolgáltatás lesz, ahol kereskedelmi szervizrobotok szállítanak új tudományos műszereket a Lakható Világok Obszervatóriumához, egyszerűen kicsúsztatva a régit és behelyezve az újat.
© NASA
Forrás: Space.com ↗̱
