Két NASA űrhajós, Jessica Meir és Anil Menon sikeresen végrehajtott egy 6,5 órás űrsétát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső felületén. A küldetés célja az volt, hogy felszereljék a hetedik, egyben utolsó rögzítőszerkezetet, amely lehetővé teszi az új generációs napelemek, az iROSA rendszer további bővítését. A munka során a nyolcból már csak két áramkör maradt kiépítetlenül, ezek napelemeit egy későbbi szállítmánnyal juttatják majd fel az űrállomásra.
Az űrhajósok egy hatalmas építőkészlet összeállításához hasonló feladatot végeztek: háromszög alakú tartókonzolokat csavaroztak össze és rögzítettek a 3B jelű áramkörre, amely az állomás gerendájának jobb szélső szegmensén található. Menon egy speciális, mozgatható lábrögzítő platfromon állva dolgozott, amely stabil munkavégzést biztosított számára a feszítőművön. Meirrel kiegészülve kábeleket vezettek és csatlakoztattak, előkészítve a rendszert a jövőbeli áramtermelésre.
A technikai szerelés befejezése után a páros nem feledkezett meg a védelemről sem. A frissen felszerelt tartóelemeket több rétegű hőszigetelő fóliával borították be, hogy megóvják a szerkezetet a folyamatos mikrometeoroid-becsapódásoktól. Ez a gondos előkészítő munka elengedhetetlen ahhoz, hogy az új napelemszárnyak hosszú éveken át megbízhatóan működjenek a zord űrbéli környezetben.
Energiabővítés a régi és új napelemek összehangolásával
Az ISS eredeti napelemei már jelentősen túllépték a tervezett 15 éves élettartamukat, ami érezhető teljesítménycsökkenéshez vezetett pont az űrállomás folyamatos energiaellátásában. A mérnökök ezért egy különleges megoldást dolgoztak ki: a régi paneleket nem cserélik le, hanem az újakkal egészítik ki azokat. Az iROSA-rendszer szárnyai a meglévő napelemek elé, azokkal párhuzamosan kerülnek felszerelésre.
Ez az innovatív elrendezés lehetővé teszi, hogy a két rendszer egyszerre, egymás mellett termeljen áramot. A legacy, azaz hagyományos, és az új, könnyű, kigördülő kivitelű iROSA szárnyak párhuzamos üzemeltetésével a szakemberek számításai szerint az űrállomás teljes energiatermelése 20-30 százalékkal növelhető. Ez a plusz kapacitás kulcsfontosságú az egyre komplexebb tudományos kísérletek és a jövőbeli kereskedelmi modulok energiaigényének kiszolgálásához.
A mostani űrsétán előkészített 3B áramkör mellett már csak egyetlen másik, a bal oldalon található 2A jelű csatorna vár arra, hogy megkapja a saját iROSA egységeit. A tervek szerint ezeket az utolsó napelemszárnyakat még az év folyamán feljuttatják az űrállomásra. A csütörtöki sikeres küldetéssel egy több éve tartó, összetett energiafejlesztési program lépett a befejező fázisába.
Pillantás a Holdra és tisztelgés a Mars előtt
A feszített tempójú űrséta során azért egy rövid, emberi pillanatra is jutott idő. Meir felhívta kollégája figyelmét a Föld horizontja mögött felbukkanó Hold látványára. Menon válasza nem csupán egy egyszerű megfigyelés volt: „Látom – köszönöm a szólást. Már látom is azt a jövőbeli holdbázist odafent.” Ez a rövid párbeszéd jól mutatja, hogy az űrhajósok számára a napi munka is szorosan összefonódik a világűr felfedezésének távolabbi céljaival.
A küldetés záró szavaiban Meir egy emlékezetes évfordulóról is megemlékezett. Pontosan aznap, 2012. augusztus 6-án hajtott végre sikeres landolást a Marson a NASA Curiosity nevű marsjárója. Az űrhajósnő kiemelte, hogy a rover már az első évében elérte elsődleges küldetési célját, és bizonyítékot talált arra, hogy a vörös bolygó valaha alkalmas lehetett az élet számára. Az ISS-en folyó tudományos munka és technológiai fejlesztések alapozzák meg, hogy egy napon emberek is eljuthassanak a Marsra.
A 6 óra 27 perces űrséta nemcsak egy technikai mérföldkő volt, hanem komoly személyes teljesítmény is. Ez volt Anil Menon első űrsétája, míg Jessica Meir hatodik alkalommal dolgozott az űrállomáson kívül, teljes EVA-idejét ezzel 42 óra 33 percre növelve. A 75. Expedíció első amerikai űrsétáját további két küldetés követi még ebben a hónapban, amelyek során antennát cserélnek, illetve az állomás energia- és kommunikációs rendszerének karbantartását végzik el, előkészítve ezzel az ISS jövőbeli, irányított megsemmisítését is.
© NASA
Forrás: Space.com
