A csillagászok először figyelték meg, ahogy egy csillag felfalja társát

A csillagászok először figyelték meg, ahogy egy csillag felfalja társát
© NASA, ESA, CSA, STScI, Leah Hustak (STScI); Science: Viraj Karambelkar (Columbia)

A csillagok életük végéhez közeledve óriásira fúvódhatnak, és elnyelhetik a közelükben keringő égitesteket. Kettős csillagrendszerekben ez akár a két csillag összeolvadásához is vezethet, ám a folyamatot eddig még nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

A jelenség nyomon követése különösen nehéz, mert a kísérőcsillag hatása kezdetben alig észrevehető lehet. A változás olyan, mintha egy nagy óceánba öntenénk egy vödör vizet: érzékeléséhez érzékeny műszerekre és hosszú időn át tartó megfigyelésre van szükség.

Most azonban a csillagászok úgy vélik, először láthatták, ahogy egy csillag bekebelezi társát. A kutatók az Androméda-galaxisban található, Bao néven emlegetett kettős rendszert vizsgálták, és megpróbálták rekonstruálni a történteket.

Egy vörös óriás fényesedése

A rendszer központi csillaga, a WNTR23bzdiq jelű vörös óriás mintegy 2,5 millió fényévre van tőlünk. Tömege körülbelül hétszerese a Napénak, átmérője pedig nagyjából 350-szerese csillagunkénak.

A kutatók 2023-ban figyeltek fel arra, hogy a csillag fényesebbé válik. A NASA azóta már nem működő NEOWISE űrtávcsövének, valamint a kaliforniai Palomar Obszervatórium WINTER teleszkópjának adatait elemezték, korábbi megfigyelésekből pedig arra jutottak, hogy a fényesedés már 2018-ban elkezdődött.

A csillagászok korábban azt feltételezték, hogy a növekvő fényességet egy kísérőcsillag bekebelezése okozhatja. Ahogy a társ egyre közelebb spirálozik a vörös óriás magjához, a közegellenállás hőt és fényt termel, ami megmagyarázhatja a rendszer fokozatos kivilágosodását.

Kitörés jelezte a drámai fordulatot

2025 végén a vörös óriásból hatalmas fénykitörés tört elő. A James Webb űrtávcső mindössze 47 nappal később megfigyelte a csillagot, így a kutatók részletesen elemezhették az esemény körülményeit.

A csillagászok szerint a kitörés akkor következhetett be, amikor a kísérőcsillag a vörös óriás belsejébe zuhant. A társ tömege a becslések alapján a Nap tömegének mintegy 70 százaléka lehetett.

A kitörés során a rendszer a Nap tömegének körülbelül 0,1–0,2-szeresével egyenértékű anyagot lövellhetett ki. A megfigyelés meglepte a kutatókat, hiszen a kísérőcsillagot elnyelő csillagok létezését már évtizedek óta feltételezték, de ilyen eseményre eddig nem találtak közvetlen bizonyítékot.

Nem tudni biztosan, mi maradt a rendszerből

Az adatok alapján a Bao rendszer két csillaga összeolvadhatott, és egyetlen égitestté válhatott. A kutatók azonban ezt még nem tekintik biztosnak: az is elképzelhető, hogy mindkét csillag túlélte a kitörést, és most jóval szorosabb pályán kering egymás körül.

A rejtély eldöntéséhez tovább kell figyelniük a rendszert, amíg a kitörésből származó anyag leülepszik. A későbbi megfigyelésekből kiderülhet, hogy valóban összeolvadt-e a két csillag, vagy fennmaradt a kettős rendszer.

A csillagászok abban bíznak, hogy a következő években további hasonló eseményeket is felfedezhetnek. A Nancy Grace Roman űrtávcső és a Vera Rubin Obszervatórium megfigyelései különösen hasznosak lehetnek az ilyen ritka csillagászati jelenségek felkutatásában.


© NASA, ESA, CSA, STScI, Leah Hustak (STScI); Science: Viraj Karambelkar (Columbia)

Forrás: Space.com

Több mint egymilliárd év hiányzik a Föld geológiai történetéből, a kutatók pedig talán megfejtették, miért

Több mint egymilliárd év hiányzik a Föld geológiai történetéből, a kutatók pedig talán megfejtették, miért

Villámgyorsan tölthető új akkumulátort mutatott be a BYD

Villámgyorsan tölthető új akkumulátort mutatott be a BYD