Több mint egymilliárd év hiányzik a Föld geológiai történetéből, a kutatók pedig talán megfejtették, miért

Több mint egymilliárd év hiányzik a Föld geológiai történetéből, a kutatók pedig talán megfejtették, miért
© Canva Pro

A Föld geológiai történetének több mint egymilliárd éve mintha eltűnt volna a kőzetekből. A bolygó különböző pontjain olyan hatalmas időbeli hézagok láthatók, amelyek miatt a kutatók régóta próbálják megfejteni, mi történt a hiányzó korszakokban.

A kőzetrétegek általában egymásra rakódó üledékekből alakulnak ki. Mivel az idősebb rétegek rendszerint a fiatalabbak alatt helyezkednek el, a geológusok ezek vizsgálatával következtethetnek a Föld múltjára és az egykori környezetekre.

A rétegsor azonban nem mindenhol folyamatos. Egyes helyeken rendkívül régi kőzetek közvetlenül sokkal fiatalabbak alatt találhatók, mintha az időközben keletkezett rétegeknek nyoma veszett volna. Ezt a jelenséget Nagy Hiátusnak nevezik.

A Nagy Hiátus látványos nyomai

A jelenség egyik legismertebb példája a Grand Canyonban figyelhető meg. Itt több százmillió év választ el egymástól olyan kőzetrétegeket, amelyek közvetlenül egymásra települnek.

A Colorado folyó mentén a mintegy 550 millió éves Tapeats-homokkő 1,7 milliárd éves Vishnu-palára fekszik. A közöttük hiányzó időszak arra utal, hogy az egykor ott lévő kőzetek nagy része eltűnt, mielőtt a fiatalabb réteg lerakódott volna.

Hasonló hézagokat Európában, Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában is találtak. A hiányzó időszak hossza helyenként körülbelül 200 millió évtől több mint egymilliárd évig terjed.

A mélyben zajló folyamatok magyarázata

Santosh Dhungana és Nicolas Flament kutatócsoportja számítógépes modellekkel vizsgálta, hogyan befolyásolhatta a földköpeny lassú, forró kőzetáramlása a kontinenseket. A kutatás eredményei szerint a köpeny mozgása hozzájárulhatott a Nagy Hiátus kialakulásához.

A modellek alapján Laurentia, a mai Észak-Amerika ősi magja, Baltica, vagyis Észak-Európa térsége, valamint Észak-Kína egyes részei a neoproterozoikumban, nagyjából egymilliárd és 540 millió évvel ezelőtt között fokozatosan kiemelkedtek. A szárazra került területeket hosszú időn át erózió érhette, így a víz és a szél lepusztíthatta a korábbi kőzetrétegeket.

A kiemelkedést később süllyedés követhette. A tengerszint emelkedésével üledék rakódott le az erodált, ősi felszínekre, létrehozva az idősebb és fiatalabb kőzetek közötti éles határt. A modellekben megjelenő emelkedés és süllyedés időzítése összhangban áll az Észak-Amerikából, Észak-Európából és Észak-Kínából származó geológiai bizonyítékokkal.


© Canva Pro

Forrás: Space.com

Munkába állt a Simons Obszervatórium, és megkezdte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését

Munkába állt a Simons Obszervatórium, és megkezdte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését

A csillagászok először figyelték meg, ahogy egy csillag felfalja társát

A csillagászok először figyelték meg, ahogy egy csillag felfalja társát