Az éghajlatváltozással kapcsolatos hírek gyakran szorongást, bűntudatot és tehetetlenséget keltenek az emberekben. A legtöbb észak-amerikai erős, de kellemetlen érzéseket táplál a környezeti válsággal kapcsolatban, ami sokszor inkább bénítja, mintsem cselekvésre sarkallja őket. A pszichológiai kutatások szerint a riogató statisztikák és a katasztrófa-forgatókönyvek gyakran éppen ellenkező hatást érnek el, mivel fokozzák a reménytelenség érzését.
A pozitív pszichológia és a fenntarthatóság tudományának ötvözése azonban új perspektívát kínál. Liz Dunn és Jiaying Zhao, a Brit Columbiai Egyetem kutatói, „Leave the lights on: How joyful decisions can save our species” című könyvükben amellett érvelnek, hogy a környezetbarát döntések nem feltétlenül járnak lemondással. Éppen ellenkezőleg, olyan zöld választásokra érdemes összpontosítani, amelyek örömet és elégedettséget okoznak, ezáltal hosszú távon is fenntarthatóbbá teszik a környezettudatos életmódot.
A szerzők szerint a kulcs abban rejlik, hogy a bűntudat helyett a boldogságra építsünk. Amikor az emberek úgy érzik, hogy tetteik pozitív változást hoznak, és ez közben jó érzéssel is tölti el őket, sokkal nagyobb eséllyel válnak ezek a szokások tartóssá. A kutatások azt mutatják, hogy a közösségi élmények és az egészséges életmód nemcsak a bolygónak, hanem a mentális egészségünknek is jót tesznek.
Örömteli lépések a bolygóért
Az egyik leghatékonyabb és legörömtelibb változtatás a mindennapi közlekedés újragondolása. Az autózás nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást növeli, hanem a vérnyomást is megemeli, és rengeteg felesleges stresszel jár. A kerékpározás vagy a tömegközlekedés választása nemcsak a környezetet kíméli, hanem a pénztárcánkat is, hiszen a parkolási díjak, az üzemanyag és a karbantartás költségei is elmaradnak.
A nyaralás tervezésekor is érdemes elgondolkodni a repülés alternatíváin. A légi közlekedés hatalmas szénlábnyommal rendelkezik, ráadásul gyakran kellemetlen élményekkel jár, mint a késések, a zsúfolt ülések és az elveszett poggyász. A „staycation”, vagyis a helyi felfedezés nemcsak a bolygónak tesz jót, hanem lehetőséget ad arra is, hogy felfedezzük a saját városunk rejtett kincseit, legyen szó egy jó étteremről vagy egy közeli túraútvonalról.
A divatipar meglepően nagy környezeti terhelést jelent, hiszen a globális kibocsátás tekintetében megelőzi a légi közlekedést és a hajózást együttvéve. Egyetlen új farmernadrág előállítása is hatalmas mennyiségű vizet és energiát emészt fel. A megoldás lehet a ruhacsere a szomszédokkal, a tudatosabb vásárlás, vagy a már meglévő ruhadarabok újrahasznosítása, ami közösségi élményt is teremthet.
Apró változtatások, nagy hatás
A pénzügyeink is lehetnek zöldebbek, mint gondolnánk. Sokan nem is tudják, hogy a nagybankokban elhelyezett megtakarításaik akár 20 százaléka is fosszilis energiaiparba kerülhet. Érdemes utánanézni a fenntartható bankoknak, amelyek etikus befektetéseket támogatnak, így a pénzünk is a bolygó javát szolgálhatja anélkül, hogy le kellene mondanunk a megtakarításainkról.
Az étkezési szokások apró változtatásai is jelentős hatással lehetnek. Ha a hús helyett gyakrabban választunk zöldséges ételeket, azzal nemcsak a szénlábnyomunkat csökkentjük, hanem az egészségünket is javítjuk. A kutatások szerint az is sokat segít, ha a hűtőben a zöldségeket és gyümölcsöket előtérbe helyezzük, így nagyobb eséllyel készítünk belőlük ételt, mintsem hogy megfeledkezzünk róluk.
A globális problémák láttán könnyű tehetetlennek érezni magunkat, de a helyi szintű cselekvés rendkívül hatékony lehet. A városi tanácsok dönthetnek például a kerékpárutak fejlesztéséről vagy a szénerőművek bezárásáról. Ha a környezetvédelmet közösségi eseménnyé tesszük, például egy helyi választás előtti szavazópartival, az nemcsak a környezetünknek, hanem a kapcsolatainknak is jót tesz, hiszen a közös célokért való összefogás erősíti a közösségi érzést.
© Евгений shvedov_xubun/Pexels
Forrás: PsychologyToday.com ↗̱
