Vegyi anyagokkal erősítenék meg a Föld mágneses pajzsát
A Földet érő erős napviharok elleni védekezés új, forradalmi megközelítését javasolták a Boston Egyetem kutatói. Brian Walsh vezetésével a csapat olyan űrhajóflottát képzelt el, amely képes lenne aktívan megerősíteni bolygónk természetes mágneses védőburkát, a magnetoszférát. A StormWall névre keresztelt koncepció számítógépes szimulációkon alapul, amelyek szerint a mágneses mező megerősítése több mint felével csökkenthetné egy nagy geomágneses vihar intenzitását.
Tartalomjegyzék
A kutatók szerint a rendszer megvédhetné a sebezhető műholdakat, a globális kommunikációs hálózatokat, a GPS-rendszereket és az elektromos hálózatokat a potenciálisan katasztrofális zavaroktól. „Az emberek mindig azt gondolták, hogy az űr hatalmas, a Nap óriási, és nekünk csak el kell viselnünk, amit ad” – mondta Walsh. „De azt találtuk, hogy képesek vagyunk befolyásolni azt.”
A napviharok különösen akkor veszélyesek, amikor a napszél által szállított mágneses mezők pontosan illeszkednek a Föld mágneses teréhez, és átmenetileg összekapcsolódnak. Ez a folyamat, az úgynevezett mágneses újrakapcsolódás, egy égi utat nyit meg, amelyen keresztül hatalmas mennyiségű napenergia áramolhat a Föld közelébe, geomágneses viharokat kiváltva.
Mesterséges plazmapajzs a védelemért
A StormWall koncepciója pontosan ezt a folyamatot kívánja megszakítani. A rendszer hat űrhajót telepítene geoszinkron pályára, amelyek mindegyike olyan „tömeggel töltő anyagot” szállítana, mint a bárium, lítium, nátrium vagy kalcium. Ezeket az anyagokat szilárd vagy folyékony formában biztonságosan lehet tárolni, majd szükség esetén elpárologtatni.
Ha egy veszélyes napvihart észlelnének a Föld felé tartva, a küldetésirányítók kiadnák a parancsot az anyag kibocsátására. A napfény gyorsan ionizálná a elpárologtatott részecskéket, elektromosan töltött plazmafelhővé alakítva azokat. Ez a mesterséges plazma a magnetoszféra Nap felé eső peremére sodródna, hatékonyan megvastagítva a határt a Föld és a beérkező napszél között.
A csapat szimulációi szerint a tömeg hozzáadásával csökkenteni lehetne a mágneses újrakapcsolódás hatékonyságát, ami arra kényszerítené a veszélyes űridőjárást, hogy elkerülje bolygónkat. „Olyan ez, mintha egy falu lakói látnák, hogy árad a folyó – megjósolhatják, mikor következik be, de még jobb lenne, ha építhetnének egy védőfalat” – magyarázta Walsh.
Globális védelem egyetlen bevetéssel
A koncepció életképességének tesztelésére a kutatók a 2024 májusi, úgynevezett Anyák napi geomágneses vihart szimulálták. Az egyik modell a normál körülményeket reprodukálta, míg a másik a StormWall plazmapajzs aktív állapotát modellezte. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a rendszer nem szüntetné meg teljesen a geomágneses vihart, annak intenzitását több mint 50 százalékkal csökkentheti.
A flottának összesen körülbelül egy tucat olajszállító teherautónyi anyagot kellene szállítania a megfelelő védelem biztosításához. Ez nem lenne olcsó, és a költségeket tovább növeli, hogy a rendszer egyszer használatos: miután a rakományt kilőtték és az fotoionizálódott, a rendszer használhatatlanná válik. A kutatók azonban úgy érvelnek, hogy a magáncégek űrinfrastruktúrába történő hatalmas beruházásai miatt a gazdasági számítás hamarosan a proaktív védelem felé billentheti a mérleget.
A tanulmány kiemeli, hogy a mesterséges plazma viszonylag gyorsan, körülbelül hat órán belül távozna a rendszerből, mivel a napszél elsodorja, így a hosszú távú szennyeződés kockázata alacsony. Mivel a magnetoszféra az egész bolygót beborítja, a StormWall az egész emberiség számára nyújtana védelmet. „Ha megépítenék, ha bevetnék, az a bolygó minden emberének segítene” – zárta gondolatait Walsh.
© ESA & NASA
Forrás: Space.com ↗̱
