A Spider-Man: Brand New Day alapjaiban változtatta meg a hálószövő hős életét, és minden egyetlen dologra vezethető vissza: a teste és a képességei különös, szinte ijesztő módon kezdtek el mutálódni. A történet kezdetekor már évek teltek el azóta, hogy Doctor Strange végrehajtotta a varázslatot, amely kitörölte Peter Parkert az emberek emlékezetéből. Pókember ezalatt New York egyik legelismertebb és legkedveltebb védelmezőjévé vált, aki sorra győzte le a szupergonoszokat, és kivívta mind a rendőrség, mind a Károkozás-ellenőrző Hivatal (DODC) tiszteletét.
A szakmai sikerek mögött azonban Peter teljesen egyedül maradt. Ez a mély elszigeteltség indította el azt a folyamatot, amely a DNS-ének meghökkentő átrendeződéséhez, és ezzel együtt a pókemberré válás egy teljesen új szakaszához vezetett. A film során egyértelművé vált, hogy az átalakulás hátterében nem csupán biológiai tényezők állnak, hanem a lélek legsötétebb bugyraiból feltörő trauma és érzelmi stressz is.
A Brand New Day végére Pókember nemcsak meglévő képességei soha nem látott felerősödését tapasztalta meg, hanem teljesen új, organikus eredetű erőkre is szert tett. Mindez szorosan összefüggött a No Way Home eseményeivel és azokkal a döntésekkel, amelyek örökre megváltoztatták Peter Parker sorsát. A magány okozta lelki megrázkódtatás olyan változásokat idézett elő, amelyekre sem ő, sem a környezete nem volt felkészülve.
Miért kezdett el mutálódni Pókember a Brand New Dayben?
Már a film legelején nyilvánvalóvá vált, hogy valami nincs rendben. Peter furcsa érzéseket tapasztalt a csuklójában, és visszatérő, heves fejfájások gyötörték, amelyekről még rendőrnyomozó barátjának, Jean DeWolffnak is beszámolt. A helyzet akkor vált igazán kritikussá, amikor véletlenül meglátta Ned Leeds-et, követte őt egy házibuliba, és szembesült MJ új párkapcsolatával. Hazaérve összeesett, majd amikor magához tért, saját maga által termelt hálószövedékbe csomagolva találta magát az ereszcsatornára tapadva. Ez volt az első egyértelmű jele annak, hogy a teste radikális változáson megy keresztül: csuklóiból szerves háló kezdett kilövellni.
Az átalakulás pontos magyarázatát mesterséges intelligenciája, E.V. (hangját Naomi Watts kölcsönözte) szolgáltatta. Elmondása szerint Peter teste a lelki trauma és az érzelmi stressz együttesére reagált. Amikor újra látta Nedet és MJ-t, a magány és a kirekesztettség érzése olyan erővel tört rá, hogy beindította a mutációt. E.V. arra is határozottan figyelmeztetett, hogy minél tovább marad elszigetelve és emberi kapcsolatok nélkül, annál inkább elveszíti Peter Parker identitását, és egyre inkább pókszerű lénnyé válik. A lakásában lévő számítógép képernyőjén futó, Keith David által narrált pókdokumentumfilm is azt szemléltette, hogyan alakulnak át ezek az ízeltlábúak az évek során.
Érdekes párhuzam, hogy a Marvel képregényeiben is történt hasonló átalakulás. Miután Pókember megküzdött Morlunnal, elvesztette az egyik szemét, majd a kórházban klinikai halál állt be nála, végül – akárcsak a filmben – hálóba csomagolva ébredt. A képregényekben ekkor éjszakai látásra és mérgező alkari fullánkokra tett szert. A filmbeli új képességek ugyan nem ennyire extrémek, viszont így is elegendőek voltak ahhoz, hogy Pókember a mozivásznon valaha látott legerősebb verziójává váljon.
Pókember új képességei a Brand New Day után
Az első és legszembetűnőbb új képesség a szerves háló volt, amely közvetlenül a csuklóiból lövellt ki. Ez a változás teljesen használhatatlanná tette a korábban bevált mechanikus hálóvetőket, amelyek egyszerűen leálltak, mivel a szervezet saját maga kezdett el hálóanyagot termelni. Pókembernek így nem kellett többé a szerkezetek kalibrálásával bajlódnia, ám sürgősen meg kellett tanulnia uralni a szerves kilövést. A film aprólékos részletességgel mutatta be, hogyan használta az emlékezeti reakciókat a hálószövés időzítésének tökéletesítésére – hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a „kettes számú Peter”, azaz Tobey Maguire karaktere tette. Az első próbálkozások ugyan látványos kudarcba fulladtak, és a hős alaposan összeverte magát, de végül sikerült elsajátítania ezt a veleszületett adottságot.
A második nagy fejlődés a pókösztönét érintette. A korábban csak „Peter-bizsergésként” emlegetett veszélyjelző érzék radarszerű, Daredeviléhez fogható hiperszenzitív érzékeléssé alakult. Pókember szinte mindent hallott, látott és érzékelt maga körül, ami olyan szintű szenzoros túlterhelést okozott, hogy időnként a mozgásképtelenségig bénította. Ezért döntött úgy, hogy Bruce Banner tanácsát kéri egy inhibitor megépítéséhez, amely tompítja az érzékeit, és lehetővé teszi a kontrollált működést. Csak később jött rá, hogy a gátló eltávolítása és az új képességek maradéktalan elfogadása jelenti az egyetlen utat a teljes uralomhoz.
A harmadik és egyben legmeghatározóbb erőnövekmény a fizikai erejében mutatkozott meg. Pókember mindig is emberfeletti erővel bírt, de a végső összecsapás során – amely a DODC létesítményében, a Hand ellen zajlott, ahol Jean Grey-t tartották fogva – letépte az inhibitort, és befogadta a felkínált hatalmat. Ekkor már nem csupán a Hand összes tagját győzte le könnyedén, de azokat a speciális fegyvereket is túlnyomta, amelyeket kifejezetten az ő megállítására terveztek. Sőt, egyetlen mozdulattal átszakított egy olyan ajtót, amit korábban meg sem tudott mozdítani. A Spider-Man: Brand New Day végére Pókember erősebb, mozgékonyabb és érzékenyebb lett, mint valaha, ezzel pedig egyértelműen bekerült az MCU legerősebb hőseinek felső ligájába. A Ned Leeds-szel való újrakapcsolódás pedig azt ígéri, hogy megőrizheti emberségét, miközben ezekkel a szinte isteni adottságokkal rendelkezik.
© Marvel
Forrás: ComicBook.com
