Az Artemis 2 legénysége történelmi pillanathoz érkezett: az Orion űrhajó végrehajtotta a transzlunáris gyorsítómanővert, amellyel több mint fél évszázad után ismét embereket juttatott a Föld körüli pályán túlra. A NASA központjában feszülten figyelték a kritikus műveletet, amely kevesebb mint hat perc alatt közel 400 méter/másodperccel növelte az űrhajó sebességét. A manőver teljesen zökkenőmentesen zajlott, az automatikus hajtóművezérlés hibátlanul működött.
A sikeres gyorsítás nemcsak technikai diadal, hanem érzelmileg is hatalmas mérföldkő volt a küldetésben részt vevő szakemberek számára. A legénység tagjai rádión keresztül üzenték, hogy érezték a több ezer ember kitartó munkájának eredményét, amelynek köszönhetően most ismét a Hold felé tartanak. A NASA vezetése szerint ez a pillanat megerősíti, hogy az emberiség képes a jövőbe vetett hitét konkrét tettekre váltani.
A transzlunáris injekció végrehajtásával az Orion önállóan bizonyította, hogy készen áll a hosszú távú küldetésekre. Ez különösen fontos, hiszen az előző, személyzet nélküli Artemis 1 során még a hordozórakéta felső fokozata végezte el ezt a feladatot. A mostani önálló művelet egy újabb lépés afelé, hogy a NASA néhány éven belül ismét embereket juttasson a Hold felszínére.
Úton a Hold felé
A küldetés a floridai Kennedy Űrközpontból indult, ahol a Space Launch System rakéta sikeresen pályára állította az Oriont és fedélzetén a négy űrhajóst. A startot megelőzően néhány kisebb technikai gond merült fel, ám ezek egyikét sem tartották küldetéskritikusnak, és gyorsan megoldották őket. A bonyolult indítási folyamat végül a vártnál is simábban zajlott.
A következő nap eseményei sem múltak el kisebb fennakadások nélkül. Rövid időre megszakadt az Orion és a földi irányítás közötti kommunikáció, valamint apró hiba jelentkezett az űrhajó fedélzeti mellékhelyiségénél, amelyet a NASA technikusai gyorsan kijavítottak. Eddig azonban minden eltérés kezelhetőnek bizonyult, és nem jelentett veszélyt a személyzetre.
Az Orion most már a Hold gravitációs terébe tart, amelyet a repülés ötödik napján ér el. Ekkortól a Hold tömegvonzása átveszi az irányítást az űrhajó pályája felett, és elvezeti azt a Hold túloldala felé. A legénység egy teljes napon át figyelheti majd a felszínt, olyan területeket is, amelyeket eddig soha nem láthattak emberek közelről.
Visszatérés a Földre
A Hold mögül előbukkanva az Orion már a természetes visszatérő pályán halad majd, amelyet még a transzlunáris injekció során határoztak meg. Ennek köszönhetően csak néhány kisebb pályakorrekcióra lesz szükség a küldetés hátralévő részében. A Föld gravitációja a tervek szerint önmagától visszahúzza majd az űrhajót, amely így viszonylag kevés beavatkozással térhet haza.
A NASA szakemberei tisztában vannak azzal, hogy minden űrrepülés hordoz bizonyos kockázatokat, még akkor is, ha eddig minden a tervek szerint halad. A következő napok kulcsfontosságúak lesznek, hiszen a Hold körüli repülés, a kommunikációs árnyékzóna átvészelése és a visszatérő pálya pontosítása mind hatalmas precizitást követel. A küldetés irányítói azonban magabiztosak, hiszen a rendszeres tesztek és előkészítő tréningek mind erre a pillanatra készítették fel őket.
Ha minden az előre meghatározott menetrend szerint zajlik, az Orion néhány nappal a Hold melletti elrepülés után megkezdi visszatérését a Föld felé. A világszerte figyelemmel kísért küldetés nemcsak technológiai fejlődést jelképez, hanem egy új korszak kezdetét is. Az emberiség fél évszázad után ismét úton van a Holdhoz, és minden jel arra utal, hogy a következő évekre még jelentősebb lépések várnak ránk az űrkutatás területén.
Forrás: Gizmodo.com ↗̱
© NASA
