A tudományos számológép egy olyan számológép, amely általában kézi, de ma már a számológép online is elérhető, amely a tudományos, a mérnöki és a matematikai problémák kiszámítására szolgál.
Teljes mértékben felváltották a régi számítási módokat a hagyományos alkalmazásokban és széles körben használják az online számológépet az oktatásban és a szakmai környezetben is.
Bizonyos összefüggésekben, például a felsőoktatásban, a tudományos számológépeket felváltotta a grafikus számológép, amely a tudományos számológép funkcióinak felsőbb fokú részét kínálja, valamint a bemeneti adatok ábrázolását és az eszköz programjainak írását és tárolását is.
A számológép online változatának alapvető funkciói
A modern tudományos online számológépek általában sokkal több funkcióval rendelkeznek, mint egy szokásos négy- vagy öt funkciós számológép. A tudományos számológép meghatározó tulajdonságai azonban a következők:
- % – Százalék – A szám százaléka vagy a százalék az egyenletben.
- √x – Gyökvonás – Ez a gomb megjeleníti a szám gyök alakú útvonalát.
- X2 – Négyzetre emelés – Az X2 gomb kiszámítja a megjelenített szám négyzetét. (például 2 a négyzeten: 2 × 2 = 4)
- X3– Köbre emelés – Kiszámolja a megjelenített szám köbét (például 2 a köbön: 2 x 2 x 2 = 8)
- Xy – Hatványozás egyéb kitevőkre – Kiszámolja a megjelenített szám hatványát más kitevőkre (például, ha az y=5 és az x=10, akkor 105=100000)
- log – Logaritmus számítás
- () – Bal és jobb oldali zárójelek – Ezek az egyenletek megoldásának rangsorolására szolgálnak. Például (3 + 3) x 3 = 18.
- SIN COS és TAN – A szinusz, a koszinusz és a tangens szögfüggvények, amelyeket a trigonometriában használják különböző geometriai számítások megoldására.
A tudományos számológépeket széles körben használják olyan helyzetekben, ahol gyors hozzáférést igényelnek bizonyos matematikai függvényekhez, különösen azokhoz, amelyeket egykor a matematikai táblázatokban kerestek, mint például a trigonometrikus függvények vagy a logaritmusok. Emellett nagyon nagy vagy nagyon kis számok számítására is használják, például a csillagászat, a fizika és a kémia szempontjából.
