Új kutatások azt mutatják, hogy a mérgező higany elem koncentrációja a grönlandi jégtáblához kapcsolódó folyókban és fjordokban hasonló az ipari kínai folyókhoz. Ez egy váratlan megállapítás, amely kérdéseket vet fel a jeges olvadás hatásairól egy olyan területen, amely a tenger gyümölcseit kínálja.
“Meglepően magas a higanyszint a gleccser olvadékvizeiben, amelyekből mintát vettünk Grönland délnyugati részén” – mondta Jon Hawkings, a Florida Állami Egyetem és a Német Földtudományi Kutatóközpont posztdoktori kutatója. “És ez arra késztet minket, hogy most egy sor további kérdést megvizsgáljunk, például azt, hogy a higany miként kerülhet az élelmiszerláncba.” A tanulmány ma jelent meg a Nature Geoscience folyóiratban. A nemzetközi tanulmány Hawkings és Jemma Wadham glaciológus, a Bristoli Egyetem Cabot Környezetvédelmi Intézetének professzora együttműködésében kezdődött. A kutatók a jégtakaró mellett három különböző folyó és két fjord vizéből vettek mintát, hogy jobban megértsék az olvadékvíz minőségét a gleccserből és azt, hogy ezekben az olvadékvizekben található tápanyagok hogyan tudják fenntartani a part menti ökoszisztémákat.
Az egyik elem, amelyet mértek, a potenciálisan mérgező higanyelem volt, de nem számítottak arra, hogy ilyen magas koncentrációkat találnak az ottani vízben. A folyók tipikus oldott higanytartalma körülbelül 1 – 10 ng L-1 (egyenértékű egy sós szemcseméretű higanymennyiséggel egy olimpiai vízmedencében). A grönlandi mintavételezett gleccser olvadékvizekben a tudósok 150 ng L-1 feletti oldott higanyszintet találtak, ami jóval magasabb, mint egy átlagos folyóé. Bármilyen szokatlan megállapítással az eredmények több kérdést vetnek fel, mint válaszokat. A kutatók számára nem világos, hogy a higany szintje távolabb oszlik-e el a jégtakarótól, és hogy ez a “gleccserből” származó higany a vízi táplálékhálóba jut-e, ahol gyakran tovább koncentrálódhat.
Comments
Loading…