|
Írta: Boszika
|
|
2009. december 20. |
Annyira szeretsz, annyira szeretlek.
Csak nekünk szólnak az édes percek.
Ha mellettem vagy, minden más elhallgat,
Csak te létezel, érzem a vágyakat.
Minden kettőnk ellen szól, nem lehet,
Megállít, alig látom a fényeket.
Kevés, aki támogat, sok, aki ellenez.
Bonyolult és egyszerű érzelem ez.
Fájdalmam eltűnik, ha megérkezel,
Szíved együtt táncol az én szívemmel.
Ha veled vagyok, úgy érzem, lebegek,
Csakis hozzád szólhatnak a fellegek.
Minden józan érv ellenünk szól rég,
Tanítanak a hibáinkból még.
Talán örökre elválasztanának,
Igazat adnának minden szabálynak.
Miért hiba, hogy nagyon szeretlek téged?
Elszédülök, ha ajkad enyémre téved.
Miért lenne rossz, ha érezhetlek végre?
Már nem tudok nélküled nézni az égre.
|
