Szomorú tudni hogy vége a nyárnak
Fehér hattyúim a tórol felszállnak
Hideg esők jönnek hosszú lesz a tél is
Drága hattyúim elindulok én is.

Még egy jó darabig néztem is őket
Még a látóhatár el nem nyelte őket
Ballagaott a nap is lefelé az égröl
Ki ki ballagott a tó is a medréböl.

Nagyokat lépkedtem végig a homokba
Fájószívvel néztem a távolodó tóra
Vissza vissza néztem hogy látom e őket
De csak  a helyük látszott honnan felrepültek.

Hazatérve hosszan tűnödtem azon
Jővöre meglátom őket a tavon
Ablak előtt ülve lenézek a tóra
Csak a gyenge szél játszik a habokkal.

A következő tavasz elhozta a nyarat
Dobogó szívvel néztem a habokat
Köveken űlve néztem az égre
Hattyúimat láttam a messzeségbe.

Fehér hattyúim hát megjöttetek végre
Gyönyörű kecsesen szállatk le a vízre
Megnyugodt szívvel nézegettem őket
Mindegyik visszatért én úgy néztem.